Ezúttal ez volt a ESA, Az Európai Űrügynökség, amely sajtóközleményt adott ki, amelyben bejelentette, hogy egyik kutatói és tudóscsoportjának sikerült kifejlesztenie a szükséges technológiát a szimulált napporral ellátott téglák 3D-s kinyomtatásához koncentrált napfény segítségével, amely technológia tűnik alapvetőnek, vagy legalábbis ezt hiszi az ESA hozzon létre egy állandó bázist a Holdon.
Részletként mondd el, hogy ehhez a munkához a Napkemence amelyet annak idején a DLR német repülőgép-központban (Köln) telepítettek. Mélyebben belemélyedve a témába, mondd el, hogy nem kevesebb, mint 147 ívelt tükör alkotja, amelyek a napfényt közvetlenül egy fix helyre fókuszálják, amely képes megolvadni a talaj szemcséit. Sajnos ennek a napkályhának problémája van, vagyis Észak-Európában nem mindig napos az éghajlat, ezért sokszor xenonlámpákkal kell szimulálni a napot.
Az ESA elméletileg valós tesztek hiányában képes kifejleszteni egy olyan technológiát, amely képes 3D-s téglák nyomtatására a Holdon.
Ahogy megjegyeztük Advenit makayaanyagmérnök, aki az ESA által végzett összes munka felügyeletével megbízott:
Szimulált holdanyagot veszünk, és szolár sütőben főzzük. Ezt egy 3D nyomtatóasztalon hajtották végre, egymást követő 0,1 milliméter moondust rétegek sütésére 1.000 Celsius fokon. Körülbelül öt óra alatt elkészíthetünk egy 20 x 10 x 3 cm-es téglát.
Arra törekszünk, hogyan lehet ezt a hatást kezelni, esetleg úgy, hogy időnként felgyorsítjuk a nyomtatási sebességet, hogy kevesebb hő keletkezzen a tégla belsejében. De most ez a projekt a koncepció bizonyítéka, amely megmutatja, hogy egy ilyen holdépítési módszer valóban megvalósítható.
Bemutatónk normál légköri körülmények között zajlott, de a RegoLight (az építőanyagok gyártásának szenteltin situ'a jövõbeni holdküldõdésekben) reprezentatív holdi körülmények között vizsgálják meg a tégla benyomást: vákuum és a magas hõmérséklet.